115 éve emlékezünk az építőmesterre

1902. augusztus 31-én, néhány héttel fő művének átadása előtt hunyt el az Országház tervezője, Steindl Imre.

„Ha emlékét keresik, tekintsenek körül a Kossuth Lajos-téren, lépjenek be az Országház épületébe és meg fogják tudni, ki volt Steindl Imre.” E szavakkal nyitotta meg 1927-ben a Steindl halálának 25. évfordulójára rendezett emlékkonferenciát Foerk Ernő, Steindl Imre egykori munkatársa, az Országház építészirodájának tagja.


Steindl Imre 1839. október 20-án született Pesten. A budai Műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányokat, de emellett a kőművesmesterséget is elsajátította. 1869-ben mint helyettes tanár működött a budai Műegyetemen, majd egy év múlva kinevezték a középkori építészet szerkezettani és műtörténeti tanszékére nyilvános rendes tanárnak. A berlini parlament tervpályázatán elismerést aratott művével. A budapesti váci utcai új városháza építésének pályázatán ugyancsak a második díjat nyerte el gótikus tervével, az épület végül mégis az ő elképzelései alapján készült el. A régi Műegyetemnek – ma az ELTE Bölcsészettudományi Karának – a főépülete is az ő alkotása. Az építészet mellett korának egyik legnevesebb műemlék-restaurátora volt; nevéhez fűződik többek között a vajdahunyadi vár, a szegedi ferences, a bártfai és az iglói templom, továbbá a kassai székesegyház restaurálása.

Vajda Zsigmond: Nagy Lajos, a kassai dóm építtetője című mennyezetképe az Országház főrendiházi társalgójában. A festmény jobb szélén a festő a dóm restaurálásáért felelős, kezét a terveken nyugtató Steindl Imrét örökítette meg.
Forrás: Mervai Márk

Steindl művészetének csúcsa az új Országház épülete, amely a budapesti városkép legmarkánsabb eleme lett, s amelyen számos új építészeti megoldást is alkalmazott. Több neves építőművészünkhöz hasonlóan azonban Steindl Imre sem érhette meg művének végső befejezését és rendeltetésszerű használatbavételét: öt héttel a képviselőház első országházi ülése előtt elhunyt. Ekkor már közel két éve betegen dolgozott az Országház számára egyik legkedvesebb részén, a belső díszítéseken és színezéseken. 1900-ban, a legnagyobb munka hevében ugyanis az Országház építési irodájában agyvérzés érte. Ezt követően meggyengülve bár, de folytatta a munkát.

Balra az Országház képviselőházi társalgójában elhelyezkedő építőművészet kettős szoborcsoportja látható, melynek egyik tagját az alkotó, Damkó József Steindl Imréről mintázta. Jobbra Stróbl Alajos Steindl Imréről készített szobra látható az Országház díszlépcsőházának márványfalában. A szobrot 1904. május 29-én, ünnepélyes keretek között helyezte el az Országház-építési Végrehajtó Bizottsága a mester emlékezetére.
Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlés Hivatala

Egykori kollégája, Ney Béla szerint mindennap megjelent a már szinte kész palotában, hogy nyomon kövesse, egyben sürgesse a munka befejezését. Utoljára 1902 nyarán járt az épületben, mivel a halála előtti utolsó hónapokat egy grazi szanatóriumban, majd a sikertelen gyógykezelés után hazatérve svábhegyi nyaralójában töltötte. Itt érte a halál, 1902. augusztus 31-én.

Az Országház története című kiállítás a XV-ös udvarban
Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlés Hivatala

Ma az Országház XV-ös udvara ad otthont Az Országház története címet viselő építészettörténeti kiállításnak, ahol számos érdekesség tárul a látogatók elé. Bepillantást nyerhetünk az épület kulisszatitkaiba, a központilag vezérelt órák szerkezetébe, de megtekinthető az Országház csúcsán egykor helyet foglaló vörös csillag, és az épület makettje is.

A kiállítás minden nap 9.00-17.00 óráig a parlamenti sétára váltott jeggyel látogatható.

Feltöltve - 2017-08-31 08:00:00.
Kategória: HÍREK