150 éves a kiegyezési törvény

150 évvel ezelőtt, július 28-án szentesítette I. Ferenc József osztrák császár és magyar király az 1867. évi XII. törvénycikket, az ún. kiegyezési törvényt.

Mindez természetesen nem volt előzmények nélküli. Közel két éves tárgyalássorozat, valamint 1867-ben két történelmi esemény előzte meg a törvény megszületését: a gróf Andrássy Gyula vezette kormány kinevezése (február 17.) és I. Ferenc József megkoronázása (június 8.).

Zala György Ferenc József megkoronázásáról készült domborműve az Andrássy-emlékművön, a Kossuth tér déli oldalán
Forrás: Bencze Kovács György, Országgyűlés Hivatala

A kiegyezés megkötésében, így az Osztrák–Magyar Monarchia megszületésében magyar részről Deák Ferenc játszotta a kulcsszerepet, aki 1865 áprilisi húsvéti cikkében az alábbi szavakkal érvelt a „kiegyenlítődés” mellett: „Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű.”

Az, hogy ez a „kölcsönös egyezkedés folytán kötött alapszerződés” megszülethessen, komoly lemondásokat jelentett mindkét fél, Magyarország és az uralkodó számára. A magyar politikai elit kénytelen volt lemondani az áprilisi törvényekben is megfogalmazott pusztán perszonáluniós viszonyról, így a teljes belpolitikai függetlenségről, míg Ferenc Józsefnek el kellett fogadnia azt a politikai jelenséget, amellyel szemben olyan elszántan küzdött egészen az 1860-as évek elejéig, nevezetesen az országgyűlésnek (is) felelős kormányzatot.

Vitrin a dualizmus korszakáról A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításban (Országgyűlési Múzeum)
Forrás: Bencze Kovács György, Országgyűlés Hivatala

Ennek ellenére a megegyezés kölcsönös előnyökkel járt. Magyarország számára biztosította a birodalmon belüli viszonylagos önállóságot (hiszen a külügy-, a hadügy- és a pénzügyminisztérium közös lett), ezzel együtt a liberális alkotmányos politikai intézményrendszer újbóli kiépülését. Másik oldalról pedig Ferenc József egy egységes (bár kétközpontú) birodalom felett uralkodhatott, amely az első világháború kitöréséig Európa vezető hatalmai közé tartozott.

A kiegyezési törvény 1918-ig meghatározta az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezeti kereteit, és vele megszületett az uralkodó és Magyarország között az a történelmi kompromisszum, amely fél évszázadra biztosította hazánk számára a politikai fejlődés lehetőségét, illetve az addig nem látott gazdasági és kulturális fellendülést.

Az Országgyűlési Múzeum A magyar törvényhozás ezer éve címet viselő állandó kiállításán a korszak meghatározó politikusaihoz kötődő tárgyakon, dokumentumokon keresztül a látogatók megismerhetik a dualista rendszer politikai jellemzőit, magát a törvényhozás folyamatát a kezdetektől az első világháború végéig.

A jubileumi év alkalmából az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2017. szeptember 26-án a Felsőházi ülésteremben Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából címmel konferenciát szervez, amelyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

Feltöltve - 2017-07-28 08:00:00.
Kategória: HÍREK