170 éve ült össze az első népképviseleti alapon választott országgyűlés

1848. július 5-e nemcsak a törvényhozás története szempontjából fontos, hanem korszakalkotó jelentőséggel bíró dátum hazánk történelmében: ekkor ült össze az első népképviseleti alapon választott országgyűlés. A magyar társadalom modernizálását célul kitűző reformkori nemzedék egy egész emberöltőnyi politikai küzdelem nyomán az 1848-ban kitört európai forradalmakra támaszkodva tudta megteremteni a népképviselet parlamenti kereteit.

Az első független felelős magyar kormány tagjai
(Forrás: Országgyűlési Múzeum)

1848. március 17-én, a Bécsben majd Pest-Budán kitört forradalom után a bécsi kamarilla engedett a követelésnek, és hozzájárult, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnökként megalakítsa az első független felelős magyar kormányt. A kormány összetétele addigi történelmünk legszélesebb nemzeti összefogását tükrözi. Tagjai közt találjuk a köztársaságpárti és vagyontalan köznemes Szemere Bertalantól kezdve a gazdag és a bécsi udvarhoz hű arisztokrata Esterházy Pál hercegig a magyar politikai gondolkodás szinte minden képviselőjét. A kormány tagja volt a korszak két meghatározó alakja, Kossuth Lajos és Széchenyi István is, akik közismerten kibékíthetetlen vitában álltak egymással.

A magyar törvényhozás ezer éve c. tárlat 1848–49-es enteriőrjének részlete Kossuth Lajos íróasztalával és Batthyány Lajos miniszterelnöki bársonyszékével.
(Fotó: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum)

Az utolsó rendi országgyűlés az új magyar polgári állam kereteit a híres április törvényekkel alkotta meg. Az V. Ferdinánd által 1848. április 11-én szentesített harmincegy törvénycikk lényegében megvalósította a reformellenzék programját; a Kossuth Lajos által megfogalmazott felirati javaslatot, amelyet kiáltvány formájában széleskörűen ismerünk (Tizenkét pont), s amelyet korábban a Pozsonyban ülésező országgyűlés is elfogadott.

Törvénybe foglalták a népképviseleti alapon választott országgyűlés intézményét, továbbá, hogy az uralkodó kizárólag a független magyar felelős minisztérium útján fogja gyakorolni Magyarországon a végrehajtó hatalmat. Az országgyűlés helyszíne Pest lett, 1848 júniusában pedig 446 képviselő jutott mandátumhoz.

A választójog európai mértékben magasnak számított. Hazánkban ekkor az ország lakosságának 7%-a szavazhatott, kizárólag férfiak, vagyoni és iskolázottsági kitételeknek megfelelően. Továbbá kiemelendő, hogy a régi politikai jogok megtartásának elve mentén a korábbi rendi országgyűlés felsőtáblája a népképviselet megvalósulását követően, mint az új országgyűlés felsőháza ülésezhetett.

Az első népképviseleti országgyűlés 1848. július 5-én ült össze a pesti Vigadóban. Ezt a pillanatot örökítette meg August von Pettenkofen osztrák festőművész Borsos József festménye alapján készített korabeli litográfiáján.

Az első magyar népképviseleti alapon választott országgyűlés megnyitása (August von Pettenkofen osztrák festőművész színezett litográfiája)
(Forrás: Országgyűlési Múzeum)

A népképviseleti rendszer alig egy évig tartott, azonban mintát adott a magyar politikai fejlődés számára: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni másfél évtizedben annak visszaállításáért folyt a küzdelem.

Feltöltve - 2018-07-05 09:55:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK