1848. március 15. – A magyar szabadság szimbóluma

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar emberek számára az egyik legfontosabb nemzeti identitást formáló esemény és szimbólum. 170 éve, 1848. március 15-én Pest-Budán is kirobbant a forradalom, amely az európai modernizáció részeként megteremtette a magyar polgári átalakulás lehetőségét, alapfeltételeit.

A francia forradalmi mintára kialakult kokárda Magyarországon is nemzeti szimbólummá vált. (Forrás: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum)

A pesti Ellenzéki Kör fiatal értelmiségei már március 5-én bekapcsolódtak a politikai küzdelmekbe; a polgári átalakulás megvalósítását célul kitűző országgyűlési ellenzéket támogatták. Aláírásgyűjtő mozgalmat kezdeményeztek Kossuth Lajos két nappal korábbi, a pozsonyi rendi országgyűlésen benyújtott felirati javaslatának támogatására. Terveik szerint, március 19-én Rákos mezején, a forradalmi jelszavakat tartalmazó Tizenkét pontjuk ismertetésével egybekötve tették volna ezt meg. Ám március 14-én friss hír érkezett számukra: Bécsben kitört a forradalom.

1848. március 15-én Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Irinyi József a Pilvax kávéházban felolvasták az összegyűltek számára az országgyűlés által politikai programmá emelt felirati javaslatot, a Tizenkét pontot, immáron kiáltványként megfogalmazva. Ezt követően Petőfi elszavalta költeményét, a Nemzeti dalt.

A Tizenkét pont, melynek szövegén később módosításokat hajtottak végre
(Forrás: Országgyűlési Múzeum)

A márciusi ifjak az egyetemen is ismertették követeléseiket, majd pedig mintegy kétezer fős tömeg kíséretében a Landerer és Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul sokszorosították a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A kedvezőtlen időjárás ellenére délután három órára állítólag tízezer fős tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum kertjében, ahová a pesti ifjak nagygyűlésüket meghirdették.

Részlet A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás 1848-as installációjából
(Forrás: Mihályfi-Tóth Alex, Országgyűlési Múzeum)

A nap folyamán közös elhatározással Pest város közgyűlése elé vonultak, hogy elfogadtassák a városvezetőkkel a Tizenkét pontot. A közgyűlés előtt ismertetett követelések hatására a városatyák azonnal határozatot hoztak egy Forradalmi Választmány megalakításáról, amelynek tagja lett a forradalmi ifjak közül Irányi Dániel, Irinyi József, Petőfi Sándor és Vasvári Pál.

A pesti nép, élükön a választmányi vezetőkkel Budára, a Helytartótanácshoz vonult, ahol követelték a cenzúra eltörlését és a sajtóvétség címén börtönbe zárt Táncsics Mihály szabadon engedését. A Helytartótanács azonnal elfogadta a követeléseket, az örömteljes hírt pedig Nyáry Pál hirdette ki este fél hat tájt a sűrű esőben éljenző tömegnek. Táncsicsot ezt követően a börtönből azonnal Pestre vitték, majd a vérontás nélkül lezajlott győztes forradalom záróakkordjaként a Nemzeti Színházban műsorra tűzték a Bánk bánt.

Thorma János: Talpra magyar! című festménye
(Forrás: Réti István: Nagybányai művészek - www.mek.oszk.hu)

V. Ferdinánd magyar király és a bécsi udvar két nap múlva, március 17-én engedve a követeléseknek kinevezte az első független felelős magyar kormányt, melynek miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lett.

Az első független felelős magyar kormány tagjai
(Forrás: Országgyűlési Múzeum)

Ezt követően megszülethettek a polgári demokratikus átalakulást megalapozó április törvények (például: közteherviselés, ősiség eltörlése stb.), valamint összeülhetett az első népképviseleti alapon választott országgyűlés.

Feltöltve - 2018-03-14 15:08:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK