73 évvel ezelőtt foglalták el az Országházat

Az Országház épülete a második világháború idején Budapest ostromakor szenvedett súlyos károkat. 1944. november 16-án az ellenséges zavarórepülés alatt ledobott bomba az Országház ablakait rongálta meg. A kitört üvegeket pergamennel pótolták.

Magát az épületet 1945. január 17-ének éjjelén Szergej Naumovics Szirotjuk százados foglalta el zászlóaljával, melynek pincéiben több száz, leginkább magyar sebesültet találtak.

Az épület homlokzatát mintegy 20 nagy belövés, 250 aknatalálat, tetőszerkezetét pedig 300 gyújtóbomba érte. 1945. január 2-án a déli tetőszerkezet is kigyulladt egy foszforbomba találata miatt, de a ház alkalmazottainak erőfeszítéseivel sikerült eloltani a tüzet. A találatok következtében a díszüvegezésben komoly károk keletkeztek, a bútorzat, a szőnyegek és a függönyök nagy része megsemmisült, megsérültek a vezetékhálózatok, a nyílászárók, tönkrement a padlózat. A homlokzaton rengeteg lyuk volt a golyóbecsapódások következményeként.

A két ülésterem közül a felsőházi szenvedte el a legtöbb sérülést, teteje beszakadt és a terem romokban hevert. A Vadászterem is több belövést kapott. A kupolacsarnok tetőzetének egyik szektora teljesen beszakadt, és életveszélyessé vált. Ezért 1945. május 7-én Bajcsy-Zsilinszky Endrét nem itt, hanem a Kossuth téren ravatalozták fel.

Az Országház kiszolgáló épületének, a Személynök utcai ház tetőzetét az ostrom alatt a légnyomás tette tönkre, szerkezete súlyosan megsérült, és az Országház működéséhez szükséges kazánok is megrongálódtak.

A háborús sérülések helyreállítása 1945. február 28-án indult meg és 1951 végéig tartott. A felújítás elsődleges célja az üléstermek használhatóvá tétele és a tetőzet rendbehozatala volt. A felsőházi terem berendezését a pusztítást követően jelentősen átalakították, tekintettel arra is, hogy megszűnt a kétkamarás országgyűlés Magyarországon. A károk helyreállítása akkori áron 17,5 millió forintba került.

A téren található Andrássy és Rákóczi-szobor jelentős, de nem helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A főbejáratnál található bronz oroszlánok egyike megsemmisült a harcokban, 1949-ben Somogyi József alkotta újra az Országgyűlési Múzeum bronzszobrainak beolvasztásával.

A Kossuth tér rekonstrukciója során is bukkantak elő a második világháború pusztításaira utaló emlékek. 2013 májusában a munkálatok közben elesett katonák maradványai kerültek napvilágra. Egy német katonát sikerült beazonosítani, de a négy magyar katonát ismeretlenként temették el a budaörsi német-magyar katonai temetőben. 2013 márciusának elején egy aknavetőgránátot, június 19-én egy 100 kilogrammos szovjet rombolóbombát, 2014. január 12-én pedig egy 105 milliméteres német repeszgránátot, valamint egy 50 kilogrammos szovjet rombolóbombát és annak egy töredékét azonosították a helyszínre érkezett katonai tűzszerészek.

Mementóként az Országház felújítása során egy kisebb részen meghagyták a világháborús golyók ütötte nyomokat.

Feltöltve - 2018-01-17 16:45:00.
Kategória: HÍREK