90 éve nyílt meg az Országgyűlési Múzeum

1929. január 24-én nyitotta meg először kapuit az Országgyűlési Múzeum. A gyűjteményt 1923-ban a magyar „parlamentarizmus és ezeréves alkotmányosság” történetének megőrzése céljából, valamint a magyarság évezredes Kárpát-medencei államszervező politikai munkásságának bemutatására hozták létre.

Az Országgyűlési Múzeum megalapítására az I. világháborút követően, 1922-ben Scitovszky Béla házelnök kezdeményezésére a nemzetgyűlés 100 ezer koronát szavazott meg. A gyűjtemény alapjául a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának kiállítási tárgyai szolgáltak.

A régi Országgyűlési Múzeum egyik kiállítóterme (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Az Országgyűlési Múzeum szervezése, a kiállítási anyag összeállítása, valamint a megnyitás a háború utáni súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok következtében elhúzódott, s az ünnepélyes átadásra csak 1929. január 24-én került sor az Országház északi szárnyának hét termében.

A Képes Pesti Hírlap 1929. január 25-i számának címoldala az Országgyűlési Múzeum megnyitásának képeivel (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár, www.arcanum.hu)

A gyűjtemény ekkor röpiratokból, plakátokból, képzőművészeti alkotásokból, fényképekből és használati tárgyakból állt, ám folyamatosan bővült a beérkező ajándékokkal, híres politikusok és államférfiak hagyatékaival, valamint rendszeres vásárlással. Az intézmény a harmincas években Budapest egyik leglátogatottabb múzeuma lett. 1933-ban 17 helyiségben, 1938-ban már 24 teremben mutatták be az összegyűjtött műtárgyakat. Külön szobában kaptak helyet például az Apponyi Alberthez és Klebelsberg Kunóhoz köthető tárgyak.

Az állandó kiállítás mind megjelenésében, mind tematikájában illeszkedett a Horthy-kor szellemiségéhez. Zsitvay Tibor meghatározása szerint az új múzeum feladata pozitív példákon keresztül bemutatni a magyar alkotmányos fejlődést, így bizonyítva, hogy a nemzet nem veszett el a területi elcsatolások után sem.

A 20 év politikai története című kiállítás installációja a múzeum bejáratánál (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

A múzeum legsikeresebb korszakát a harmincas évek közepétől élte: látogatottsága és népszerűsége alapján a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum után a harmadik helyre sorolták. Ennek magyarázata egyrészt, hogy a kiállítások kiválóan illeszkedtek az aktuális politikai és társadalmi folyamatokhoz, másrészt a múzeum gyors társadalmi elfogadottságához nagyban hozzájárult munkatársainak színvonalas, folyamatosan megújuló munkássága, harmadrészt pedig szerepet játszott benne a kiemelt politikai és anyagi támogatottság, valamint központi elhelyezkedése is. A sikerességét az is elősegítette, hogy 1931-től nem kellett belépti díjat fizetni, és az itt megrendezett szakmai előadások, vezetések is díjmentesek voltak.

Az Országgyűlési Múzeum installációja, amely az első világháborút és az azt követő eseményeket mutatja be idővonal formájában (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

A nagy sikerhez hozzájárultak az intézmény rendkívül népszerű időszaki kiállításai is:
• A Magyar politikai karikatúrák 100 éve
• 20 év politikai története 1914–1934
• Kossuth Lajos-emlékkiállítás
• Rákóczi-emlékkiállítás
• Alkotmánytörténeti kiállítás
• A választójog története
• 10 év politikatörténete
• Országgyűlések a XVIII. század fordulóján
• Széchenyi István a magyar országgyűléseken

A régi Országgyűlési Múzeum kiállításában található ún. Kossuth-szoba (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

A múzeum 1942 szeptemberében a háborús viszonyok miatt határozatlan időre felfüggesztette a látogatást. A műtárgyak zömét a légitámadások okozta károk elkerülése végett a parlamenti pinceraktárakban helyezték el. A II. világháború során sok műtárgy eltűnt, megsemmisült vagy jelentősen megrongálódott.

Az ostrom következményeként az intézményt a korábbi formájában megnyitni már nem lehetett, ám az anyaggyűjtés egy ideig a múzeum munkatársainak köszönhetően nem állt le. Ekkor kerültek a gyűjteménybe az 1945. és 1947. évi parlamenti és törvényhatósági választások röpiratai, propagandaanyagai, a korszak politikusainak fotói.

1948-ban még a Nemzeti Múzeum 1848-as centenáriumi kiállításán az Országgyűlési Múzeum több mint hetven műtárggyal szerepelt, ám a kommunista hatalomátvételt követően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1949. szeptember 28-i határozatával felszámolta az intézményt. A mintegy 16 000 darabból álló gyűjteményt több közintézmény (múzeum, könyvtár és levéltár) között osztották szét.

Az új Országgyűlési Múzeum megnyitásáig 70 évet kellett várni.


Feltöltve - 2019-01-24 09:47:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK