A kétkamarás országgyűlés megszületése

1608. december 6-án, 410 éve szentesítették a kétkamarás országgyűlés működési kereteit megfogalmazó törvénycikket a királyi Magyarországon. A Pozsonyban ülésező országgyűlés a Bocskai-szabadságharcot lezáró 1606-os bécsi béke elismerésével végleg lefektette a magyar parlamentáris élet alapjait, amely a 19. század közepéig meghatározó volt az ország történetében.

Az 1608-as esztendő elején, a Mátyás főherceg kezdeményezésére összehívott országgyűlésen a magyar rendek konföderációra léptek az osztrák rendekkel, s együtt követelték Mátyás bátyjától, a hatalmon lévő Rudolf császártól a bécsi és a zsitvatoroki békeszerződések megerősítését. Rudolf irreális magatartást tanúsított: megtagadta a magyar rendek kérését, továbbá ellenezte a szabad vallásgyakorlást Magyarországon. Ezért a magyarok Mátyással akartak tárgyalni arról, hogy saját királyuk legyen, akinek igényeiket előadhatnák anélkül, hogy Prágába kellene menniük. Rudolf végül engedett, s a császár miniszterei sem látták akadályát annak, hogy Mátyás főherceg Magyarország királya legyen.

Pozsony látképe a Duna-partról, 19. század eleje (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Grafikai gyűjtemény, www.museumap.hu)

A magyarok az október 23-án megtartott tanácskozásukon megegyeztek a főherceg felé benyújtandó kérésekről, amelyek közt elsődlegesnek számított a Szent Korona és a koronázási jelvények Pozsonyba szállítása, a vallásszabadság engedélyezése és a nádorválasztás. Mátyás novemberben engedményeket is tett a benyújtott sérelmek kapcsán.

A magyar nemesek a Mátyás főherceg koronázását megelőző tárgyalásokon elérték, hogy az ún. koronázás előtti törvényekben a leendő király megerősítse a bécsi békeszerződést, valamint rendelkezzen a Szent Korona és a koronázási ékszerek őrzéséről. Így az 1608. évi IV. törvénycikk értelmében a Szent Korona és a koronázási jelvények Prágából Pozsonyba kerültek, őrzésüket pedig II. Mátyás koronázása után Révay Péter és Erdődi Pálffy István koronaőrökre bízták. A nádori tisztséget is betöltötték; erre a fontos pozícióra Illésházy Istvánt választották.

II. Rudolf átadja a Szent Koronát Mátyás főhercegnek Prága mellett (Forrás: Tolnai világtörténelme. Budapest, 1993., reprint)

A koronázási törvénycikkek közül a legfontosabb az 1608. évi I. törvénycikk volt, amely véglegesen rögzítette a rendek két házba történő felosztását. Megkezdődött a rendi dualizmus kialakulása, mely szerint a politikai berendezkedés két pólusában a király és az ország rendjei állnak, akik együtt gyakorolják a felségjogok összességét.

A reformkori kétkamarás pozsonyi országgyűlés felsőtáblája (Országgyűlési Múzeum)

A felsőtábla vagy főrendiház egyik legelőkelőbb csoportját a főpapság alkotta. A másodikat a főméltóságok, a király udvarának és a magyarországi kormányzatnak fő tisztségviselői, a harmadikat a vármegyék élén álló főispánok, a negyediket pedig a hercegi, grófi, bárói ranggal rendelkező családok felnőtt korú férfi tagjai tették ki.

A reformkori kétkamarás pozsonyi országgyűlés alsótáblája (Országgyűlési Múzeum)

Az alsótáblán a vármegyék és a szabad kerületek (jászkun, hajdú) előre meghatározott követutasítással ellátott, választott követei mellett a katolikus egyházigazgatás testületi szerveinek számító káptalanok, valamint a belső igazgatási szabadságokat élvező szabad királyi városok követei vettek részt.

Feltöltve - 2018-12-06 14:51:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK