Az egyház- és államszervező Szent István

Az első magyar királyról, Szent Istvánról több legendát ismerünk, ám koronázásáról korabeli feljegyzés nem maradt ránk. Géza nagyfejedelem fia 970 táján Vajk néven látta meg a napvilágot, s a nagyobb István-legenda szerint Szent Adalbert prágai püspöktől nyerte el a keresztségben az István nevet. Kutatások szerint koronázására 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén kerülhetett sor.

Szent István király szobra az uralkodók panteonjában, az Országház kupolacsarnokában. Köllő Miklós alkotása. (Fotó: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum)

A XII. századi, Hartvik püspök által írt Szent István-legenda szerint Asztrik püspök II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát István számára. Hartvik története arról számol be, hogy a pápa Asztrik látogatását megelőző éjjel látomást látott, amelyben Isten küldötte jelent meg neki. E sugallatnak köszönhetően nem a lengyeleknek, hanem a másnap eléje járuló Asztrik püspöknek, István küldöttének adta a fejéket, az apostoli áldás levelét és egy keresztet, így szólván: „Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak s népeiknek mindkét törvény alapján történő igazgatását.”

Vajda Zsigmond mennyezetképe az Országház főrendiházi társalgójában: Szent István fogadja a koronát hozó Asztrik püspököt (Fotó: Bencze-Kovács György, Országgyűlési Múzeum)

A koronázásakor már három éve az ország élén álló I. István a beiktatással főpapi jogokat is szerzett, püspökségeket is alapíthatott. Tíz egyházmegye szervezése köthető a nevéhez: Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Győr, Pécs, Vác és Veszprém székhellyel. Esztergom már István idején érseki méltóságot kapott, s hamarosan Kalocsa püspöke is elnyerte az érseki rangot. Az egyházszervezésben kiemelt szerephez jutott Pannonhalma bencés apátsága, amelynek István számos kiváltságot biztosított. Az apátság falai közt aktív tanító-nevelő munka folyt, s az itt felhalmozott szellemi tőke révén Pannonhalma a korai magyar írásbeliség és művelődés fontos szellemi központjává vált.

Pannonhalmi Bencés Főapátság (Fortepan / Konok Tamás, 1949)

Az egyházszervezéssel párhuzamosan zajlott a vármegyék, várispánságok létrehozása is, melyek határai egyes elméletek szerint a korábbi törzsi szállásterületekhez igazodtak. Az ispánságok központjaiban királyi várakat emeltek. A várkatonaság a béke és a háború időszakában is az ispánnak mint a vármegye legfontosabb tisztségviselőjének parancsnoksága alá tartozott. Szent István törvénybe foglalta a templomépítés szervezését is: eszerint minden tíz falu köteles volt egy templomot építeni. A kereszténység keleti és nyugati hatásainak köszönhetően ezek centrális alapú (pl. kiszombori körtemplom), illetve bazilikás, esetenként háromhajós elrendezésben (pécsi székesegyház) egyaránt épültek.

Szent István király dénárja a királyi lándzsajelvénnyel (Magyar Nemzeti Múzeum, Közép- és újkori fémpénzek gyűjteménye, www.museumap.hu)

Az államszervező tevékenység részeként első királyunk pénzt is veretett, amelyek 900‰-nyi finomságúak voltak. Szent István ezüst dénárjának előlapján látható az ország szuverenitásának jelképe, az uralkodó kezében lévő Lancea regis, azaz a Király lándzsája. A hátlapon található körirat, a Regia civitas (Királyi város) az István által létrehozott keresztény Magyar Királyságra utal. Nagy valószínűséggel Szent István uralkodása alatt állították fel az esztergomi pénzverdét is.



Feltöltve - 2018-08-21 17:00:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK