Épüljön Országház!

Az 1867-es kiegyezést követően egyre sürgetőbbé vált egy új, végleges Országház építésének kérdése. Az 1866-ban átadott, Ybl Miklós által tervezett Sándor utcai épületet eleve csak ideiglenes megoldásnak tekintették, ráadásul hamar kiderült szűkössége, valamint egyre nagyobb gondot jelentett az épület karbantartása is.

Tisza Kálmán miniszterelnök 1880. november 6-án, a 794. irományszámon nyújtott be törvényjavaslatot az állandó országház építéséről. Az indokolás szerint az új épületnek „arányaira és alakjára nézve emlékszerűnek kell lennie”. A lehetséges helyszínek közül a Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára a Tömő teret választották ki, amely „egészen szabadon áll, 4 elég nyugalmas utcza által van határolva, szabad kilátással bír a Dunára s azonkívül egyik oldalán park fog elterülni, mely szintén üdülést és friss levegőt fog szolgáltatni. Így tehát ezen telek úgy kényelmi és egészségi tekintetben, mint a nyugodtabb munkálkodhatás szempontjából, minden igénynek megfelel”, szemben a többi, belvárosi helyszínnel. Ráadásul „más államok fővárosaiban is a törvényhozó testületek számára szánt épületeket a folyók mellé igyekeztek elhelyezni, mint Londonban, Parisban stb.


Külön kiemelendő, hogy a téren lévő telkek állami tulajdonbon voltak, s értékük is a legalacsonyabb volt. Az érvek között szerepelt, hogy a tér környéke meglehetősen elhagyatott; de mire az Országház elkészül, a „mostan elhagyott puszta telkeken díszes házsorok fognának emelkedni; annyival is inkább, a mennyiben ez esetben ezen vidékre egy-két kormányhivatalt is el lehetne helyezni”.

Végül az Országgyűlés az LVIII. törvénycikkben elrendelte az „országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országháznak a főváros ötödik kerületében levő Tömő-téren” való felállítását. Az uralkodó 1880. december 14-én, Gödöllőn szentesítette a törvényt, végrehajtásával pedig a miniszterelnököt bízták meg.

Feltöltve - 2016-12-14 09:00:00.
Kategória: HÍREK