Hónap eseménye - december

A tábornoki bizottság és a II. számú albizottság falragaszai egy soproni ház homlokzatán. Forrás: Soproni Múzeum

1921. december 14-én kezdődött meg a soproni népszavazás, melynek keretében a város, valamint 8 környező település dönthetett arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához kíván-e tartozni a jövőben.

Az antanthatalmak az első világháborút követően Ausztria tekintetében tartottak egy esetleges osztrák–német Anschluss lehetőségétől. Így az 1919. szeptember 10-i saint-germain-i békében a háborús sorstárs Magyarországtól csatoltak el területeket Ausztria javára, hogy megerősítsék a kisállammá vált országot. A nyugati magyar határ mentén elterülő Vas, Sopron és Moson vármegyék kijelölt, nagyszámú horvát- és németajkú lakossággal rendelkező területei cseréltek gazdát, amelyeket később Burgenland néven osztrák tartománnyá szerveztek.

Az 1920. június 4-én Magyarországgal megkötött trianoni békeszerződésben meghúzott új határok kijelölése és a területek átadása általában nagyobb akadályok nélkül, viszonylag gyorsan megtörtént. A déli (Baranya–Bácska) és a nyugati határ esetében azonban voltak fennakadások. Délszláv csapatok szállták meg ugyanis a trianoni békeszerződés által Magyarországnak meghagyott területeket, így a magyar kormányzat jelezte, hogy nem hajlandó addig kivonni a Nemzeti Hadsereg csapatait az Ausztriához csatolt területekről, amíg az ország déli részének helyzete nem rendeződik. Végül 1921 augusztusában a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság átadta a magyaroknak a kért területet, ennek értelmében Nyugat-Magyarország sorsát is rendezni kellett volna.

Augusztus 27-én a reguláris hadsereg meg is kezdte a kivonulást, hogy átadja a helyét az osztrákoknak, ám a Héjjas Iván köré szerveződő szabad csapatok, illetve a rend fenntartására a térségbe vezényelt Ostenburg-Moravek Gyula és Prónay Pál csapatai feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrákokat. A felkelés közel másfél hónapig tartott, melynek egyik epizódjaként október 4-én Prónay a területet Lajtabánság néven önálló tartománnyá szervezte.

Bethlen István kormánya hivatalosan ellenezte Prónayék akcióit, a gyakorlatban azonban a helyszínre küldött katonatisztek – például Gömbös Gyula – hathatós támogatást nyújtottak a felkelők számára, és a nagyhatalmak beavatkozása érdekében igyekeztek elnyújtani a nyugat-magyarországi krízist. A budapesti diplomaták számítása végül is bevált, ugyanis október elején Olaszország közvetítőnek ajánlkozott a két ország konfliktusában, és Velencében tárgyalóasztalhoz ültette a feleket.

Az 1921. október 11. és 13. között tartott tárgyalások alkalmával a magyar delegációnak sikerült elérnie, hogy Sopron és a város vonzáskörzetében fekvő további 8 falu – Ágfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronbánfalva, Balf, Fertőrákos, Harka, Fertőboz – hovatartozásáról népszavazás keretében döntsenek. Ennek fejében ígéretet tettek, hogy a felkelőket lefegyverzik, és a szóban forgó területeket kiürítik. A feltételek teljesítése azonban ismét másfél hónapos csúszással valósult csak meg, ugyanis IV. Károly második királypuccsa megakasztotta a folyamatokat. Érdekességként külön kiemelendő, hogy Ostenburg Gyula az uralkodót támogatta, csapataival kísérte a főváros felé, majd részt vett a budaörsi csatában is.

J.Hamelin francia, Ferrario olasz és G.Gorton angol tábornokok a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság tagjai. Forrás: Soproni Múzeum

November végére azonban már elgördültek az akadályok a népszavazás útjából. November 23-án kiadták a Népszavazási szabályzatot, mely többek között leszögezte, hogy a népszavazást előbb Sopronban tartják meg, majd a nyolc falu voksolhat hovatartozásáról. A két részeredmény együttesen adja a szavazás végeredményét. A szabályzat értelmében azok a férfiak és nők szavazhattak, akik 1921. január 1-jén betöltötték a huszadik életévüket, a népszavazási területen születtek, ott községi illetőséggel bírtak, vagy 1919. január elseje előtt a kérdéses területen állandó lakóhellyel rendelkeztek. Szavazati joghoz jutottak továbbá, akik 1921. január 1-je óta a kérdéses területen állandó lakóhellyel bírtak. A 10. pont kimondta, hogy a szavazás titkosan fog történni, míg a 12. pont az osztrák és magyar propagandatevékenység megtiltását rendelte el. Ez utóbbit egyik fél sem tartotta be.

Nemzetközi rendfenntartó csapatok (40 angol, 120 olasz és 150 francia katona) érkeztek meg december 8-án Sopronba, a szolgálat átadása után pedig a magyar fegyveres erők december 12-én távoztak a városból. A Szövetségközi Katonai Bizottság tagjai, a francia Jules-Camille Hamelin, az olasz Carlo Ferrario és az angol George Reginald Gorton tábornokok végig felügyelték az eseményeket.

A szavazás első napján Sopronban, majd két nap múlva a nyolc településen került sor a szavazásra. Két szavazócédulát kaptak a választók, amelyek közül a kék Magyarországot, a sárga Ausztriát jelölte. Amelyik országot választották, annak a céduláját kellett beletenni a borítékba, és a lezárt borítékot az urnába dobni, a másikat pedig széttépni. A voksokat tartalmazó urnákat a szavazást követően lezárták és lepecsételték. Ezt követően egy szobában helyezték el őket, melynek ajtaját szintén lepecsételték, és külön őrséggel őriztették. A borítékok felbontására és a szavazatok megszámlálására csak a szavazás teljes befejezése után, december 17-én a soproni tiszti leánynevelő intézetben került sor.

Lezárt szavazóurnák a szavazatszámlálást megelőzően. Forrás: Soproni Múzeum

Sopronban és a nyolc faluban a 26 900 szavazásra jogosult polgár közül 24 063-an éltek jogukkal. Közülük 15 334-en Magyarországra, 8277-en Ausztriára voksoltak. A nyolc községben a szavazatok aránya 45-55% volt Ausztria javára. 502 szavazatot kellett érvényteleníteni.

Ausztria tiltakozott a Nagykövetek Tanácsánál, és megpróbálta megsemmisíttetni a népszavazás végeredményét. December 23-án azonban Párizsban elutasították az osztrák panaszokat, öt nappal később pedig Hainisch osztrák szövetségi elnök aláírta a saint germain-i–trianoni békeszerződéseket módosító nemzetközi okmányt, amely Sopron térsége nélkül rendelkezett a Magyarországtól Ausztriához csatolt területek átadásáról. A győztesek egyúttal felhatalmazták a magyar kormányt a népszavazási terület hivatalos átvételére, melyre 1922. január 1-jén került sor. A népszavazás emlékére a magyar országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben felhatalmazta Sopron városát, hogy a „Civitas Fidelissima", azaz „a leghűségesebb város" felirattal egészítse ki 1622-ben kapott barokk címerét.


A témához kapcsolódó rövidfilmeket az alábbi link alatt tekinthet meg, aki pedig fotókat nézegetne a témában, itt megteheti.

Feltöltve - 2015-12-14 09:48:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK