Hónap eseménye - február

A köztársaság kikiáltása, 1946. Forrás: MNM Történeti Fényképtár

Az 1940-es évek végén zárult le Európában az a folyamat, amely során a monarchiák egy részét republikánus államberendezkedés váltotta fel. Magyarországon (ahol az átalakulás a leggyorsabban ment végbe) korlátozott szuverenitás mellett kiáltották ki a köztársaságot. A megszálló hatalmak az alkotmányos rend átalakításába közvetlenül nem avatkoztak bele.

A köztársasági törvényjavaslat kétnapos vitáját követően, 1946. február 1-jén, a nemzetgyűlés háromnegyed kettőkor befejezte ülését. Az ülésen a képviselők közfelkiáltással választották meg Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek, majd Nagy Ferenc, a nemzetgyűlés elnöke bejelentette az elnökválasztás eredményét az Országház előtt.

„A munka lázas irama egy pillanatra elcsendesült, s a gyárak, a hivatalok, meg a közeli mezők dolgozói megadott jelre elindultak a város szíve felé, a Duna-partra történelmet csinálni.”

Esti Szabad Szó, 1946. február 2.

Az alkalomra országszerte fellobogózták a városokat, népgyűléseket tartottak, több vidéki településen munkaszüneti napot rendeltek el. A fővárosban már délben bezártak az üzletek, a pártok, a társadalmi szervezetek és a szakszervezetek felhívásokkal és plakátokkal hívták a lakosságot ünnepelni a Kossuth térre. A köztársaság kikiáltásáról az azt követő három évben különböző rendezvényeken emlékeztek meg. Az 1947-es ünnepségekre azonban rányomta bélyegét a köztársaság-ellenes összeesküvés, 1948-ban pedig az 1848-as forradalom és szabadságharc közelgő centenáriuma dominált.

Az 1946. évi I. törvény a 20. század egyik legfontosabb közjogi és politikai alkotása. Jelentőségét nem csupán a köztársasági államforma deklarálása és a királyság megszüntetése adta, hanem az alapvető szabadságjogok rögzítése is. A jogszabály kimondta: „Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában.” A törvénnyel gyenge köztársasági elnöki intézményt hoztak létre, amely megfelelt az akkori parlamentáris rendszerekben kialakult gyakorlatnak.

Az államforma megváltoztatásának kérdését a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. A párt hagyományosan a köztársaság mellett tette le voksát, az elképzelést a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is támogatta.

1945 decemberében és 1946 elején nem volt azonban egységes álláspont az államforma kérdésében. A koalíció legnagyobb pártjának, a kisgazdák képviselőcsoportjának csaknem fele írta alá azt a kezdeményezést, miszerint az államforma rendezését a békeszerződés életbelépése után, népszavazással döntsék el. Az ellentét a pártszakadás veszélyét is magában hordozta. Végül Nagy Ferencnek – egy januári pártértekezleten megtartott – beszédével sikerült a köztársaság mellé állítani a képviselők többségét.

A döntés elhalasztása mellett foglalt állást a katolikus püspöki kar is. Mindszenty József hercegprímás Tildy Zoltán miniszterelnöknek írt levelében tiltakozott a királyság megszüntetésének terve ellen: „Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik tűzni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát, az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervét. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást, a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyóan óvást emelek eme tervek ellen.” Mindszenty József erőfeszítései azonban nem jártak eredménnyel.

A törvény életbelépése után lehetővé vált további, a köztársaság demokratikus jellegét biztosító jogszabályok megalkotása. Ezek közé tartozott az emberi jogok hatályosabb védelme, a rangok és címek megszüntetése vagy a nők egyenjogúsítása. 1946 és 1948 között jöttek létre a Magyar Köztársaság saját címere és jelképei, melyek többek közt az új kitüntetéseken, érdemrendeken vagy az új pénz, a forint címletein jelentek meg.

A köztársasági államforma és a köztársasági elnök intézménye a koalíciós korszak politikai pártjainak kompromisszumos megállapodásaként jött létre. Ezek működését és sorsát 1947-től kezdve rajtuk kívülálló hatalmi tényezők, az egyre balra tolódó politikai erőviszonyok határozták meg. A rövid életű köztársaságnak 1949-ben a kierőszakolt kommunista hatalomátvétel vetett véget.


Feitl Írisz



Feltöltve - 2016-02-01 13:57:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK