Hónap eseménye - november

Forrás: Bencze Kovács György, Országgyűlési Múzeum

A Hónap eseménye rovatunk következő cikkében a 70 éve megrendezett 1945-ös nemzetgyűlési választásokról emlékezünk meg.

„Akiknek szívükön fekszik a magyar demokrácia jövendő sorsa, azoknak nem szabad engedniök, hogy bármiféle alkotmányjogi rendezés a demokratikus kormányzatpolitikai tekintélyét továbbra is megfoghatatlanná és törvényességét továbbra is feltételessé tegye”

Bibó István

A választási törvény – az 1945. évi VIII. törvény a nemzetgyűlési választásokról - megalkotása mérföldkő volt a magyar parlamentarizmus történetében.

Az 1945. évi választási törvényt a térség legdemokratikusabb választójogi törvényének tartották a korabeli nyugati elemzők is. Eltörölte a vagyoni és műveltségi cenzust, eltűnt a nemek közti megkülönböztetés. A magyar történelemben először hoztak létre egyenlő, közvetlen, titkos és arányos elveken nyugvó választójogot. Ez a törvény tette lehetővé, hogy általános és egyenlő választójog alapján bonyolítsák le az országgyűlési választásokat és hozott létre olyan választási kereteket, amelyek megfelelő alapokat adtak a többpártrendszerű politikai képviselet és az erre épülő parlamenti rendszer igényei számára.

A törvény mindemellett számos kizárást is tartalmazott: nem szavazhattak a szélsőjobboldalinak minősített pártok, szervezetek és egyesületek tagjai. Kizárták a Volksbund, a Kulturbund és Hitlerjugend tagjait. Ezenkívül a német nemzetiség kollektív büntetésére vonatkozó előírások miatt megfosztották választójoguktól azokat, akik német nemzetiségűnek vallották magukat. A kizárások körülbelül 150 ezer főt érintettek.

A választások főpróbájaként, a korábban kibocsátott miniszterelnöki rendelet alapján 1945. október 7-én nagy-budapesti törvényhatósági választásokat tartottak, melyen a Kisgazdapárt abszolút többséget ért el. A nemzetgyűlési választásokra ezt követően, 1945. november 4-én került sor.

1945-ben szabaddá vált a kampány, az előző korszak kampánykorlátozásai eltűntek. A pártok többmilliós példányszámban adtak ki képes és szöveges felhívásokat, plakátokat és röplapokat; általánosokat és speciálisakat, melyek külön a nőkhöz, a fiatalokhoz, a városi (budapesti, sőt kerületi) és falusi lakossághoz, egyes rétegekhez és különböző foglalkozások képviselőihez szóltak. A plakát- és röplapdömping mellett a kisebb-nagyobb választási gyűlések, valamint az egyes választókat is elérő házi agitáció is rendkívüli méreteket öltött. A kampányban a pártok mellett más civil szerveződések (rétegszervezetek, egyházak stb.) is aktívan részt vettek.

A választáson való részvételi arány rendkívül magas volt, a választásra jogosultak 92,56 %-a ment el szavazni. A részvételi arány bizonyította a lakosság érdekeltségét és lelkesedését. Az érvényes szavazatok aránya is csúcsokat döntött, kevesebb, mint 1% szavazott érvénytelenül.

A választások a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt győzelmét hozták 57,03%-kal. Őket követte a Szociáldemokrata Párt (17,41%), a Kommunista Párt (16,96%) és a Nemzeti Parasztpárt (6,87%). A Polgári Demokrata Párt (1,62%) és a Magyar Radikális Párt (0,12%) törpepárt maradt, a PDP mindössze 2 mandátumhoz jutott. A Kisgazdapárt fölényes győzelme ellenére nem alakított egyedül kormányt, sőt a kormány összetételében sem tükröződött a választás eredménye: a legfontosabb és legbefolyásosabb miniszteri tárcákat a koalíció baloldali pártjai, elsősorban a kommunisták kapták.

Feltöltve - 2015-11-22 14:59:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK