Hónap műtárgya - december

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány plakátja. Fotó: Bencze-Kovács György. Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, melyet az elkerülhetetlen háborús vereség küszöbén a magyar államiság létének megmentése és egy demokratikus politikai berendezkedés megalkotásának lehetősége tett szükségessé, 1944. december 21-én ült össze Debrecenben. Ezt a szándékot fejezte ki 1944 szeptemberében négy párt – a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), és a Magyar Kommunista Párt (MKP) – Szegeden megalkotott közös politikai programja és szövetsége. Néhány kivételtől eltekintve ennek a négy pártnak a képviselői, akiket gyűléseken választottak, alkották az ideiglenes törvényhozást, melynek legitimitását szabályos választások híján a nemzet előtt álló súlyos kényszerhelyzet és a rendkívüli feladatok megoldásának szükségszerűsége adta.

1944. december 21-22-én létrejött az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amely aláírta a fegyverszünetet. A megállapodás előírásai súlyosan korlátozták Magyarország szuverenitását, de ugyanakkor keretet adtak a magyar államiság újjáépítésére. A fegyverszünet végrehajtásának ellenőrzésére a szövetséges hatalmak létrehozták a szovjet parancsnokság alatt álló Szövetséges Ellenőrző Bizottságot.

A kiállításon is látható Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány plakátja egy új korszak kezdetét jelzi. A dokumentum középpontjában a kormány tagjainak portréi helyezkednek el, a képek alatt rövid életrajzokkal. Középen kiemelkedik Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök arcképe. A kormány ünnepélyes eskütétele mellett helyet kapott Zsedényi Béla, az ideiglenes törvényhozás elnökének fotója, valamint a testület 1944. december 22-i ülésének képe is. Ami a kormány összetételét illeti, a tárcák megoszlása inkább a konzervatív politikai erőknek kedvezett. Ez annak volt köszönhető, hogy a négy kommunista miniszter közül kettő súlytalan tárcát kapott, míg a legjelentősebb (pl. honvédelmi, közellátásügyi, miniszterelnöki) posztokat polgári és konzervatív beállítottságú politikusok (Dálnoki Miklós Béla, Faragho Gábor és Vörös János) töltötték be. A kormány átalakítását a Kommunista Párt kezdeményezte. Az átalakítás 1945 májusában Gerő Ernő bekerülésével kezdődött, és Vásáry István (pénzügyminiszter), Faragho Gábor (közellátásügyi miniszter), valamint Valentiny Ágoston (igazságügyi miniszter) eltávolításával fejeződött be júliusban.

A plakát célja az új törvényhozás és az új politikai berendezkedés propagálása volt. Mivel a testületek debreceni időszakáról kevés képi forrás maradt fenn, forrásértéke kiemelkedőnek tekinthető. Megjelennek a korszak fontos, és gyakran használt jelszavai, mint például a „szabad”, „független” vagy a „demokrácia” is, amelyek a német megszállástól és nyilas diktatúrától való elhatárolódásra utalnak.

A plakáton több helyen is utaltak a helyszín jelentőségére; megjelenik a Debreceni Református Kollégium külső és belső képe, valamint a Debreceni Református Nagytemplom is. Debrecen városát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel és hagyományaival hozták kapcsolatba. 1849. április 14-én az országgyűlés a református nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai ház trónfosztását. A koalíciós korszakban ezt követően is különböző módokon tisztelegtek az 1848-49-es hagyományok előtt, a republikánus gondolat jogfolytonosságának kifejezésére.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés népszerűsítésére azért is szükség volt, mert a nyilasok folyamatosan működtették a „jogfolytonossággal” rendelkező – ekkor már Sopronban, illetve Németországban ülésező – csonka magyar parlamentet, amely nem ismerte el az Ideiglenes Nemzetgyűlést és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását. A nyilasok hivatalosan nem létezőnek nyilvánították a Debrecenben összeülő, „valami nemzetgyűlésfélét” és az „ellenkormányt”.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 11 hónapos fennállásának két ülésszaka alatt 10 törvényt fogadott el. A második ülésszakon törvénybe iktatta a földosztást és megalkotta az önmaga megszüntetését célzó választójogi törvényt. 1945 őszére az új választójogi törvény elfogadásával – amely megalapozta az új törvényhozó testület felállítását –Magyarország fontos lépést tett a demokratikus választás és a parlamentáris kormányzás, egyben a nemzeti szuverenitás bővítése felé.


Feltöltve - 2015-12-22 15:40:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK