Időkapszulába zárt tértörténet

Öt évvel ezelőtt ezen a napon döntött az Országgyűlés a Kossuth tér felújításáról, 2013 júliusában pedig elhelyezték a rekonstrukció alapkövét és megindultak a munkálatok. Visszatekintés és érdekességek a kezdetekről.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a rekonstrukcióról szóló határozati javaslatot, október 7-én pedig a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását. Utóbbi eredményeként a Kossuth Lajos tér 2012. január 1-jétől kiemelt nemzeti emlékhellyé vált. Ezt követően 2012. február 24-én megkezdődött az átépítés előkészítése, melynek első lépéseként elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét. A lezárt területet elválasztó kerítésen a Kossuth Lajos teret és az Országházat ábrázoló történeti fényképek és illusztrációk lettek kiállítva. Az átalakítás során egy mélygarázs és egy látogatóközpontot létrehozása is megvalósításra várt.

Az alapkőletételre az eredeti tervekhez képest egy kis csúszással került sor: a Duna áradása miatt 2013. június 1-jén kezdték el feltölteni a mélygarázs és a látogatóközpont munkagödrét, ezzel teremtve kellő ellennyomást az emelkedő vízszinttel szemben. A mintegy hatvanezer köbméter vizet végül az árhullám levonulását követően június 13-án, a Duna vízállásához igazodva kezdték el kiszivattyúzni, hogy a külső és a belső víznyomás kiegyenlített maradjon. Így a kivitelezőnek összesen 24 napra ki kellett vonulnia a területről.

Árvíz 2013-ban, a Kossuth tér felújítása idején (Forrás: Országgyűlés Hivatala)

2013. július 5-én Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójára létrehozott Steindl Imre Program vezetője, Szalados László, a fővállalkozó KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója, valamint Bohn Krisztina, a mélyépítő munkákat végző Bohn Mélyépítő Kft. ügyvezetője elhelyezte az újjáépítés alapkövét a látogatóközpont és mélygarázs alaplemezébe. A felszín alatt mintegy húsz méter mélyen lévő alapkő egy időkapszula is egyben, amely a rekonstrukció dokumentációjának a részt vevő dolgozók kézjegyével ellátott másolatát, három július 5-i napilapot, valamint forgalomban lévő pénzérméket tartalmaz. Wachsler Tamás beszédében kifejezte: szeretné, ha az időkapszula soha nem kerülne elő, a beruházás évszázadokig szolgálná a látogatókat és a városlakókat.

A Kossuth tér felszíni rendezésével párhuzamosan folytatódott a homlokzat megújítása, melynek avatási ünnepségére 2013. december 20-án került sor. Ekkor Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti-színű szalagot az épület déli oldalánál, ahol majd’ 120 évvel korábban az Országház bokrétaünnepségét tartották. A Reneszánsz Zrt. és jogelődje, az Állami Kőfaragó Vállalat hosszú évtizedek alatt cserélte ki az épület kőelemeinek 75 százalékát, gyakorlatilag újjáépítve az Országházat.

A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte. A munkálatokon több mint ötezer ember dolgozott, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság és száznál is több szakma képviseltette magát. A megújult Nemzet Főterét Kövér László házelnök ünnepélyes keretek között adta át a magyar polgároknak 2014. március 15-én.

Feltöltve - 2016-07-11 15:00:00.
Kategória: HÍREK