Világelső múzeum az Országházban

88 éve nyitotta meg kapuit először az Országgyűlési Múzeum, a világ első parlamenti múzeuma. 1929. január 24-én az Országház északi szárnyában ünnepélyes keretek között kezdte meg működését a 2015 márciusától újjáalakult intézmény.

Az I. világháborút követően a Bethlen-kormányzat úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére teret enged egy új múzeum létrehozásának. Ennek első lépéseként a nemzetgyűlés 1922-ben, Scitovszky Béla házelnök kezdeményezésére 100 ezer koronát szavazott meg az Országgyűlési Múzeum kialakítására, melynek alapjául a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának kiállítási tárgyai szolgáltak.

Kossuth Lajos turini könyvszekrénye a régi Országgyűlési Múzeumban. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

Az Országgyűlési Múzeum szervezése, gyűjteményének összeállítása és megnyitása a háború utáni súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok következtében rendkívüli módon elhúzódott: végül 1929. január 24-én, az Országház északi szárnyában a nagy számban megjelent országgyűlési képviselők, az Országgyűlés két házának elnöke, a Bethlen István miniszterelnök vezette kormány, Végh Gyula, a Gyűjteményegyetem vezetője és Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója jelenlétében Zsitvay Tibor, a Képviselőház elnöke megnyitotta a múzeum első hét termét. A felsőház szárnyában megnyílt múzeum létrehozásakor Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Tisza Kálmán és Tisza István szobáiból, továbbá az 1848–1849-es első felelős kormány és a kiegyezés korszakát, Erdély politikatörténetét, valamint az 1919–1926 közötti politikai élet történetét bemutató termekből állt.

Az Országgyűlési Múzeum megnyitásának nemcsak a magyarországi lapok szenteltek kiemelt figyelmet, hanem a külföldi napilapok is beszámoltak az eseményről. A francia Impartial Francaise a megnyitóról szóló tudósításában egyben felhívással fordult a francia nemzetgyűlés elnökéhez, hogy Budapesthez hasonlóan a francia nemzetgyűlés is hozza létre saját múzeumát. A Journal De Geneve és Le Temps is, bár utóbbi tévedésből bukaresti táviratra hivatkozva, de beszámolt a megnyitóról. A leglátványosabb híradás a berlini Deutsche Allgemeine Zeitungban jelent meg, amely a címoldalán „ A világ első parlamenti múzeuma” címmel és az Országházról készült fotóval illusztrálva hirdette, hogy a budapesti parlamentben létrehozott kiállítással a magyar nemzet „ ismét tanúbizonyságot tett példamutató nemzeti büszkeségéről”.

A régi Országgyűlési múzeum kiállításának részlete. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum állománya folyamatosan bővült a beérkező ajándékokkal, híres politikusok és államférfiak hagyatékaival, valamint rendszeres vásárlással. Legsikeresebb korszakát a harmincas évek közepétől élte: látogatottsága és népszerűsége alapján a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum után a harmadik helyre sorolták. Sikeres időszaki kiállításai mellett ezt annak köszönhette, hogy 1931-től nem kellett belépti díjat fizetni, továbbá a falai között szervezett szakmai előadások és vezetések is díjmentesek voltak. 1933-ban a múzeumot tizenhét helyiségre bővítették, 1938-ban pedig már 24 terme volt, így kapott külön szobát Apponyi Albert és Klebelsberg Kunó is.

A korszakban az Országgyűlési Múzeumban egyedülálló módon használták a modern technikai újításokat; egy-egy kiállítási rész tematikájához kapcsolódva filmvetítéseket, forrásértékű gramofonfelvételeket mutattak be. A 2015-ben újjáalakult Országgyűlési Múzeum ugyanezt az innovatív szemléletet követve alakította ki kiállítótereit, interaktív berendezéseivel és múzeumpedagógiai foglalkozásaival egyaránt hozzájárulva a fiatal generáció tudásának elmélyítéséhez.

Feltöltve - 2017-01-24 17:00:00.
Kategória: HÍREK