TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG

Közös időszaki kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából. A szabadság kódjai – Jelek és jelképek a függetlenség jegyében című tárlat június 25-től látogatható a Néprajzi Múzeumban.

Forrás: Néprajzi Múzeum

A kiállítás az 1956-os események szimbólumválasztásait és azok üzeneteit értelmezi, valamint az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire hívja fel a figyelmet. 1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, 1956 forradalma azok visszaszerzését tűzte ki céljául. Így teljesen természetes, hogy az ’56-os forradalom ’48 szellemiségén, esetenként programján alapult, és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült.

Forrás: Fortepan

A kiállítás különböző forrásokból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal mutatja be az eszmékhez rendelt jelképeket. Érzékelteti, hogy az azonos nézeteket valló, a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok, mely jelek és szimbólumok segítségével kódolták az áhított szabadságot. Megjelenik többek között az egység szimbólumaként a zászló, a kokárda, illetve a két fontos történelmi fordulópontra egyaránt jellemző nemzetőrség. Az 1848-as és 1956-os plakátok, újságcímlapok, iratfejlécek a napok alatt kiformálódó forradalmi jelképekről és azok változásáról adnak hiteles képet. Utóbbiak betekintést engednek ’56 eseményeibe, a két forradalomban fellelhető párhuzamokba.

Forrás: Néprajzi Múzeum

A társadalom különböző rétegei – városi polgárok, iparosok, parasztok, pásztorok –hétköznapi és ünnepi tárgykultúrájukban egyaránt éltették a szabadságvágy kódolt jelképeit, a függetlenséget kifejező Kossuth-kultusz profán rítusait. Köznapi és alkalmi tárgyakon tűnnek fel nemzeti színek, szalagok, lobogók, s főként az egyes történelmi korszakok címereinek változatos leképezései.

Külön érdekesség az a Kossuth-címer, amely 1956 októberében kapott fontos szerepet a Szegedi Nemzeti Színház előtti tüntetésen. A kép eredetileg Sztálint ábrázolta, erre festették rá a forradalom és szabadságharc szimbólumaként szolgáló címert. A különlegességre csak a műtárgy restaurálása során derült fény: ekkor egy sávban felnyitották a címer jobb oldalát, így láthatóvá vált a Sztálin-fej bal oldala.

Forrás: Néprajzi Múzeum

A tárlatban két, meglehetősen ritka tárgy is szerepel: egy eredeti lyukas zászló 1956-ból – a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával – és egy vele egykorú, Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma. A most fellelt két műtárgy először lesz látható kiállításon.

A kiállítás fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

A tárlat kurátorai Kedves Gyula (Országgyűlési Múzeum) és Szabó Magdolna (Néprajzi Múzeum).

A kiállítás 2016. június 25-től november 4-ig tart nyitva.